3 kérdés podcast készítés előtt, amit kérdezz meg magadtól

3 kérdés podcast készítés előtt,
amit kérdezz meg magadtól

A podcast csatorna indítás egy olyan lépés legtöbbünk életében, amely egyszerre vágyott és félt tevékenység. Azt is megkockáztatnám – minden bizonnyal részrehajlóbb is vagyok, de ettől tekintsünk most el – hogy romantikusabb cél, mint egy videócsatorna, vagy blog elindítása.

Miért?

  • A podcast esetében izgalmas, hogy nem látnak Téged. 
  • Egy ilyen műsor a fejünkben az egyszerűbb műveletek közé tartozik – csak leülök/ülünk és beszélek – de aztán rájövünk, hogy mégsem ennyi.
  • Általában Bruce Wayne-i magasságokban lehet egy high-tech Batbarlang szintjén podcast stúdiót építeni.

Most abban szeretnénk segíteni Neked, hogy ha valaha is gondoltál már egy saját műsorra, akkor mindezeken túl mit gondolj át legelőször. Mi az a néhány kérdés, amit tisztázz magadban mielőtt rátérnél arra, hogy hogyan és miből induljon el a podcasted?

Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az elején két dolog szokta érdekelni a kezdő podcastereket:

  1. Milyen mikrofont vegyek, hogy olcsó(bb), de jó is legyen?
  2. Mit kell tennem, hogy sokan hallgassák a műsoromat?

Ezek is nagyon fontos kérdések, de hidd el nekem, mielőtt rátérnél ezekre van néhány fontosabb fejezet, amit érdemes megvitatnod magaddal, vagy a társaiddal.

kép

Mi az a három kérdés, amit érdemes feltenned magadnak?

  • Mit szeretnék elérni podcasttel?
  • Melyik podcast formátum a legjobb számomra/számunkra?
  • Hogyan szeretném készíteni az epizódjaimat? 

1. Mit szeretnék elérni podcasttel?

Ez a kérdést nem csak abban az értelemben kell megvizsgálni, hogy mennyi hallgatót szeretnél elérni, szeretnél-e szponzorokat a műsornak, vagy megmaradnál-e indie gyártóként a teljesen underground vonalon? 

Itt a saját miértedre kell rájönnöd!

Miért szeretnél podcastet készíteni?

Ha megtalálod a nagy miértedet, akkor máris ráakadtál a drive-ra, ami húzni fogja a műsort. Az erőre, amelyhez bármikor visszanyúlhatsz, ha úgy érzed nincs kedved belevágni a következő részbe. A motivációra, amely akkor is átlendít a nehézségeken – és lelkesedéssel tölthet el – ha még nem hallgatják annyian, mint remélted.Erre pedig úgy tudsz rájönni, ha megkeresed magadban (csapat esetén együtt átbeszélve magatokban), hogy

  • miért ezt a podcast témát választottátok magatoknak, és
  • pontosan kiknek szeretnétek készíteni a műsort. 

Az utóbbit a lehető legpontosabban meghatározva, mert a mindenkinek nem válasz.

Aki mindenkinek készít műsort, az valójában senkinek sem!

– tartja a régi szuahéli közmondás.

 

A célközönséged ismerete egyébként nemcsak az elején, hanem a későbbi podcast építésben is sokat segít. A válaszodtól függetlenül álljon itt néhány jellemző “miért”:

  • Szeretnék segíteni másoknak
  • Szeretném az üzletemet támogatni
  • Része vagyok egy hazai közösségnek és szeretnénk saját műsort.
  • Imádom ezt a témát, de még nincs belőle igazi, mélyremenős podcast.
  • Imádok adni…!
  • Szeretném jól bemutatni a brandemet.

2. Melyik podcast formátum a legjobb számomra/számunkra?

Ennek tisztázása azért létfontosságú, mert a későbbiekben energiát és időt takaríthatunk meg magunknak a formátumunk ismeretével. Ráadásul az előzőekben megálmodott közönségnek is könnyebb bizonyos podcast formátumokhoz ragaszkodniuk. Öt nagyon népszerű podcast formátumot különböztetünk meg.

Interjú podcastek

Ez tulajdonképpen a legnépszerűbb podcast formátum. A csábító benne az alapfelállása: egy host leültet egy fontos iparági szereplőt, vagy egy ismertebb szakértőt és jól kikérdezi. Az egyszerűsége ellenére azonban a buktatói sokszor rejtve maradnak.

Itt van máris néhány:

  • Nem egyszerű érdekesen beszélgetni egyetlen emberrel hosszan.
  • Ugyanígy ritkán érdekes kifelé, ha egy emberrel hosszan beszélgetnek.
  • Ha mégis, akkor nem szabad öncélúvá válnia a beszélgetésnek.
  • Ha találsz is potenciálisan jó interjúalanyt nem biztos, hogy adásban jól szuperál.
  • Az sem biztos, hogy egyáltalán ma jól szuperál-e.
  • Ráadásul egy ekkora országban, amilyen Magyarország, és egy ekkora nyelvterülethez tartozó piacon az érdekes/meginterjúvolható emberek száma is elég szűkös.

Ez persze nem azt jelenti, hogy csuklóból el kell vetned, de ha kapásból nem tudsz 12 egyedi és különleges(en jól beszélő) interjúalanyt felvázolni egy lapra, akkor érdemes átgondolnod ezt a formátumot. 

Jó példák Magyarországról: 

Scripted nonfiction

A scripted nonfiction idehaza nagyon ritka holló. A fehér hollók között is a damaszt fehér. A lényege, hogy egy előre megírt, nagyon részletes forgatókönyv alapján valós eseményeket dolgoznak fel. Ebben lehetnek megszólalók, de sohasem egy, és nem kifejezetten interjú jelleggel. A host szerepe itt az, hogy összefogja és összeszervezze a megszólalók/elemek között a logikai szálakat.

Jó példák Magyarországról:

Hír(alapú) podcast

Ebben a formátumban egy konkrét terület, vagy iparág legfontosabb híreit dolgozza fel a műsor. A világ legtöbb letöltésével büszkélkedő műsora például ilyen. Ez a The Daily.  Hogy lehetne jobban leírni, mint egy kvázi hírműsort, amely a legfontosabb eseményeket dolgozza fel a számára kijelölt területről.

Jó példák Magyarországról:

Oktatási podcastek

Tipikusan a tanít valamit podcast. Új ismertet ad át a hallgatóinak. Egy megközelítésből ilyesmi a TED beszédeket összegző műsor is, vagy a már korábban emlegetett Hihetetlen Történelem Podcast.

Jó példák Magyarországról:

Scripted fiction

Az utolsó kategória a megszerkesztett, „igazi” forgatókönyvbe öntött kitalált történet. Idehaza, ha podcastben nem is tudok erre példát mondani, de ismerheted a hangjáték műfajából. Még idesorolnám a Magyarországon gomba mód szaporodó mese podcasteket. Nemzetközi viszonylatban összetettebb példa erre a Limetown.

kép

Ezek természetesen keverhetőek is és hibrid állapotba is hozhatóak. Rakj magad elé egy lapot és tervezgess! Legózd össze az alapodat. A legfontosabb, hogy az elején álmodd meg a podcast formátumot és későbbiekben legalább szezononként ragaszkodj hozzá.
Ja igen, van még itt egy fontos kérdés:

3. Hogyan szeretném készíteni a részeimet?

A podcast készítés nem azért költséges műfaj, mert százezreket tudsz áldozni egy felszerelésre – mondjuk tudsz, de nem cél – hanem azért, mert a világ összes idejét el lehet rá tolni. A hogyan szeretnél dolgozni kérdéskörben éppen ezért az a fontos, hogy megtaláld/megtaláljátok, hogy milyen munkafolyamatokat meddig és milyen mélységben szeretnél/szeretnétek csinálni.

Mondok néhány példát:

  • Ha interjú alapú műsort álmodtál, vagy álmodtatok meg, akkor nem mindegy mennyire szerkesztett. Azaz mennyit vágsz belőle, azt hogyan taglalod? 
  • Akarsz-e bele arculati elemeket, azaz olyan spotokat, intro-t, aláfestő zenét, promo-t, amelynek elkészítése, beszerkesztése nem kevés pepecs munkával járhat?
  • Kiszervezek-e valamit és ha igen, akkor a szakemberrel/másik műsorgyártóval meddig terjednek a feladatkörök?
  • Jut-e idő a marketingre, az egyes részek promóciójára?
  • Látom-e előre, hogy meddig van kraft/téma a műsorban?

Ehhez megkerülhetetlen lépés az előző, a formátum kérdése, mert ha tudod, hogy milyen a felépítése a podcast műsorodnak, akkor könnyebb megbecsülnöd a hogyanokat. 

Milyen hosszúnak kellene lennie egy podcast résznek?

Nos, ezzel kapcsolatosan több iskola létezik. Általános nézet, hogy a podcasteket hosszú műsoridőre érdemes belőni, mert utazáshoz pont az ilyen long tartalmakat szeretik az emberek.  Azonban ezt ilyen karakánul nem mernénk kijelenteni.

Két okból sem:

  1. Nagy a rizikója annak, ha vállalkozol egy egyórásnál hosszabb formátumú műsorra. Egy ilyen mennyiségű tartalom dömping során több hullámvölgy is keletkezhet a műsor minőségében, amelyek mindegyike, de még ezentúl is kilépési faktorként jelentkezhet. Éppen ezért gondold át, a kevesebb néha több elvét.
  2. A rövidebb részek és a hosszú utak függvényében a sorozatokból ismert „darálás” faktort lehet itt megemlíteni még. Azaz, ha egy kétórás út során, 4-5 részt pozitív kicsengéssel el tud fogyasztani a potenciális hallgatód, akkor nagyobb eséllyel kattan rá a műsorra. Kíváncsi(bb) lesz a következő részre!

A trendek a járványhelyzet előtti állapotokig azt mutatták, hogy a 30-40 perces epizódok felé kezd el tolódni a piac, de természetesen voltak kivételek. És ezek a kivételek azért fontosak, mert habár hosszan értekezhetünk arról, hogy mi felé tolódik a piac, az epizódjainak hosszáról úgyis az fog dönteni, hogy mit és mennyit szeretnének hallgatni a podcasted követői.

Ezért a legbölcsebb lépés, ha megcélzol magadnak egy olyan kellemes hosszúságot, amit még Te is szívesen végighallgatnál, ebből csinálsz egy évadot és aztán megkérdezed a közönségedet, hogy jó-e így?

Neked van már ötleted a műsorodról?
Esetleg már van műsorod és pont így, vagy teljesen máshogy csináltad?