A NAGY PODCASTER FELMÉRÉS 2020

Egy ideje már húzódik, hogy megosszuk az ez iránt érdeklődőkkel, hogy milyen “eredmények” születtek abban a felmérésben, amit még 2020 őszén, a Magyar Podcasterek Napjához kötődően indítottunk.
(A késés okairól bővebben a Magyar Podcasterek Facebook-csoportban olvashatsz.)

Az elején fontos tisztázni, hogy ezt a felmérést semmiféleképpen nem tekinthetjük reprezentatívnak. Mégis így fogom hívni és így fogok hozzáállni, mert talán így egyszerűbb és annak értéke sem vész el teljesen, hogy tendenciákat jócskán leszűrhetünk -majd-belőle.
Aztán reménykedünk és dolgozunk azért, hogy ettől többen érezzék magukénak a kitöltést 2021-ben. 

Nézzük tehát a legfontosabb és legérdekesebb tendenciákat a kérdéssort kitöltő 76 ember válasza alapján:

• A felmérésben résztvevő műsorok közül a Társadalom és kultúra tematikájú podcastek képviseltették magukat messze a legnagyobb mértékben. Mélyen alulreprezentált a Vallás és a spiritualitás, valamint a Comedy/Humor tematikájú podcastek jelenléte.
• A válaszadók nagy többsége 2020-ban indította el a műsorát.
• A kitöltők majdnem fele a 35-44-es korosztályba.
• Jelentős számban szeretnénk pénzt keresni a műsorral és ezért kb. ugyanennyi arányban hajlandóak vagyunk más podcasterekkel is együttműködni.
• Eddig a legtöbb befolyó forint a hirdetési felületek eladásából született.
• Az Anchor a legnépszerűbb disztribúciós platform idehaza és ezzel párhuzamosan a Spotify-ra koncentrál a legtöbb hazai műsorgyártó.
• Összességében a Facebook-on szeretnénk és tartjuk is a kapcsolatot a hallgatóinkkal, de meglepően jelentős egy klasszikus megoldás jelenléte is.

Az eredményekről azonban nézzünk egy két képet és bővebb kifejtést is:

A hazai podcast műsorokról általában

Az elején néhány alapértéknek számító kérdést tettünk fel, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon az egyébként a Spotify-on, vagy az Apple Podcasten is tapasztalható kategóriákba rendeződés visszaköszön-e a felmérésünkben. Ezentúl pedig érdekelt minket, hogy vajon egybevethető-e hazai tendencia/tendenciák a nemzetközi trendekkel? 
Az eredmény: is-is.

Ahogy a chart ákom-bákom stílusa ellenére látszik is idehaza kimagasló a jelenléte a Társadalom és kultúra kategóriába tartozó műsoroknak és ez elég látványosan lekövethető egy kellemes órát eltöltve a Spotify keresőjében. Az már csak egyéni megfigyelés, hogy ezek közül jelentős a hazai könyves műsorok száma – erre talán jó lenne majd egy külön felmérést indítani, persze, ha van rá igény. A második legkedveltebb választott tematika a Technológia lett.

Meglepőnek mondható a Tv és Film-, a Zenei– és a Humor kategóriájú műsorok alulreprezentáltsága, valamint az, hogy 0%-ban képviseltették magukat a felmérésben a gyerekeknek szóló podcastek.

Ugyan a kitöltők boldogságot mérsékelten okozó száma miatt nem mondanám perdöntő erejűnek, de szépen látható egy tendencia a műsorok elindulásával kapcsolatban. Ha lehet még egy tippünk és alapozhatunk a hozzánk beérkező megkeresésekre, akkor ez az oszlop ebben az évben csak nagyobb lehet, mint 2020-ban volt. 

Érdekes még az a grafikon is, amely megmutatja, hogy hányan foglalkoznak idehaza, heti szinten egy podcast üzemeltetésével?
A legtöbbet, a válaszok 57,9%-át a 2-3 fő kapta, míg a második legtöbbet az 1 fő, ez egészen konkrétan a válaszok 35,5%-át gyűjtötte be. Ettől több fő, csak elenyésző mennyiségben tevékenykedik egy műsoron, ugyanakkor volt egy csapat, ahol 6-7 fő vesz részt heti szinten a munkálatokban. Titeket innen üdvözlünk!

A podcast hallgatottság

Kitértünk néhány kérdésben arra is, hogy vajon milyen hallgatottsági adatokkal rendelkeznek a felmérést kitöltő műsorok. Kiderült, hogy még ebben a kis mintában is elég nagy a szórás. A Mennyien töltik le havonta a műsort? kérdésre a meghökkentő 25000-es adathoz párosult jócskán 10 alatti szám is. Végül egy átlagot vontunk és így jött ki az 1511 meghallgatás/letöltés egy hónap alatt.
Ez egyébként egy kb. tényleges átlagnak vehető, a legtöbbször azonban a kezdő hónapokban teljesen elfogadott a néhány százas adat.
(Sajnos ehhez chartot nem tudunk párosítani, de nézz a szemembe és érezd, hogy nem lódítok.)
Ide tartozó kérdés volt, hogy ha tudjuk, hogy átlagosan mennyien hallgatják a műsorokat egy hónapban, akkor vajon részenként milyen átlagot tudnak összehozni a hazai podcastek – vagy legalábbis, aki részt vett a felmérésben. Az összeszámolás után kiderült, hogy erre az átlagos válasz a 795, vagyis átlagosan ennyien hallgatják meg egy-egy epizódjukat a kérdésre választ adó műsoroknak.

Gyorsan hozzátenném, hogy ha ettől kevesebb, akkor nem azt jelenti, hogy átlagon aluli a műsorod, hanem

1. vagy növekedésben van,
2. vagy annyira réstémát dolgoz fel, hogy kisebb az esélye “rendesen” fejlődni a számokban.

Természetesen az ettől jóval nagyobb számokat kapó műsoroknak pedig sajátjuk lehet az érzés, hogy ez szép munka volt, valamint az, hogy nagyon szerencsésen és jól nyúltak az “eszközeikhez”.

A podcast bevételszerzés

A podcast csatornái

A kezdeti lépések közben talán a legtöbb fejtörést okozó kérdés, hogy hová töltsem fel a műsoromat? Természetesen ez érthető úgyis, hogy hol jelenjen meg a podcast és úgy is, hogy milyen felület az, ami segít nekem ebben a műveletben.

Az Anchor a maga ingyenességével és korlátlanságával egy igen népszerű megoldás a hazai podcasterek körében is. Meglepő látni, hogy a Soundcloud a második legnépszerűbb ebben a kérdésben, pedig elsősorban végcélként, a tartalom fogyasztásának helyeként szokás emlegetni – azonban majd látjuk a következő charton, hogy ez nem teljesen indokolt. A képzeletbeli bronzérmet a Buzzsprout kapja, amelynek megoldásait egyébként a Showcast házatáján is sűrűn használjuk, igaz ez nem ingyenes verzió. 

A Spotify jelentős területet hódít meg. A válaszadó majdnem 99%-a jelen van ezen a felületen, amelyet fej-fej mellett az Apple Podcast és a Google Podcast követ. Utóbbit egyébként -meglepő-, idehaza mind a kommunikációban, mind a következőkben látható priorizálást tekintve is alulreprezentálják. Nem úgy, mint a Youtube-ot. A kézenfekvő megoldást kifejezetten sokan használják, mégha az előzőekben felsorolt disztribúciós platformok egyike sem kínál megoldást a Youtube feltöltések automatizálására. 

Essék egy-két szó a Soundcloud-Mixcloud kettősről: a sokáig szinte szájhagyomány útján terjedő “ha podcast, akkor Soundcloud/Mixcloud” regölős népdalnak nem sok valóságalapja maradt. Habár a Soundcloudot még mindig mutatós mennyiségben használják, az életszerűség és flexibilitás zászlaja nem neki áll. 
Vagy rosszul látnám?

A podcast elérésének növelése

Mielőtt ebbe a témakörbe belekezdenénk szeretnék mutatni neked egy látszólag nem ideillő grafikont:

Bár a második csak érdekesség gyanánt van itt, de az első remekül rámutat, hogy miért a végére hagytam a közösségi média, a hírlevél lista és az egyéb kommunikációs-, és marketing eszközök mérését. A műsor promotálása, a hallgatótábor növelése messze jobban érdekli az alkotókat, mint az utómunka, vagy a további tartalmak üzembiztos készítése. Éppen ezért lehet fontos látni hogyan állunk most:

A Facebook markáns, sőt szuper markáns térnyerése még mindig azt mutatja, hogy ez az első és szinte legfontosabb felület, amelyen szeretünk(?) kommunikálni a podcastünk hallgatóival. Az Instagram 38%-os “eredménye” számomra meglepő, de nem annyira, mint a telefon Twitterrel azonos használtsága.
Persze ez a kérdés a kapcsolattartásra vonatkozott, de nézzük, hogy általában véve milyen közösségi felületeken vannak jelen a felmérésben résztvevő műsorok:

Arra is rákérdeztünk, hogy vajon kifejezetten marketing céllal milyen eszközöket állítanak hadrendbe a podcastek?

Itt is jól látszik, valamint egy most vizuális hiba nyomán meg nem mutatható másik grafikonban is kidomborodik, hogy a közösségi médiát tartják a műsorgyártók a legfontosabb eszközüknek. A második legnagyobb 36,5%-os eléréssel a Facebook-hirdetés, míg a partnerek, a korábban már megpiszkált együttműködések lehetősége hozta még a legtöbbet a “konyhára”.