Hogyan írj egy majdnem tökéletes forgatókönyvet?

A forgatókönyv írás majdnem olyan ismeretlen terület sokunk számára, mint indulásnál az, hogy milyen mikrofont válasszunk. Mégis az a tapasztalat, hogy kevesebbet foglalkozunk vele, mert vagy nem tartjuk fontosnak – pedig rengeteget terhet vesz le rólad a műsor elkészítésénél -, vagy azért mert azt sem tudjuk, hogy mi fán terem.

Az előbbiben segíteni nem tudunk, maximum csak azzal, hogy láthatod: ha egy több mint 3000 szavas bejegyzést szántam/szántunk a témának, akkor elhiheteted annak milyen mélysége és fontossága is van.
Utóbbiban, vagyis az ismeretlen terület feltérképezésében pedig hiszem, hogy az alant található jónéhány bekezdés rengeteget segíthet elsősorban azért, mert rengeteg anyagot gyűjtöttem egybe és kivonatoltam. Ezeknek a listáját megtalálod a bejegyzésben. Szépen sorban.
Kezdjünk is bele!

Hogyan struktúráld a podcasted?

Mielőtt rátérnénk együtt arra, hogy hogyan nézzen ki a műsorod scriptje érdemes a “tövénél” megragadni a feladatot. Ahhoz ugyanis tisztában és rendben kell lenned azzal, hogy hogyan, de leginkább milyen egységek sorrendjében tevődik össze a műsorod?

Egy podcast epizód felépítése pont olyan, mint bármely más kreatív folyamat: az egyes elemeknek a megfelelő sorrendben és ütemben kell (keresek egy másik szót) érdemes (ez jó lesz!) lenniük, hogy hatással legyenek a közönségre. Természetesen azért nem kell, mert soha nem cél, hogy egy vegytiszta, gourmet konyha legyen, ahol stressz az alkotás. Sokkal inkább legyen a te konyhád, ahol élvezettel alkotsz. Azonban, ha fejlődni szeretnél, ha profi podcastet szeretnél akkor jó, ha a tudástáradban van ilyesmi is, amiről ez az extra méretű bejegyzés szól.

Tehát a kérdés ma az lesz, hogy hogyan lehet egy podcast műsort úgy felépíteni, hogy az emberek hallgassák, de közben ne áldozd fel a kreativitásod és egyedi stílusod? Vagy szerintem ugyanilyen fontos ez a kérdés:

Hogyan teheted az egyes epizódokat szórakoztatóvá az elejétől a végéig, anélkül, hogy közben elvesztenéd a hallgatókat?

Hogyan segíthet egy struktúra?

A podcasted struktúrája utal

a műsor keretrendszerére (vagyis, hogy milyen jellegű műsorról van szó),
a különböző szegmensek sorrendjére
és az egyes elemek egymáshoz mért viszonyára.

Mindez egy fokkal tudományosabban hangzik, mint eredetileg szerettem volna, de a lényeg, hogy egy jó script nem csak abban segít, hogy mi után mit mondj. Az epizódjaidnak egyébként sem kell szigorú, felbonthatatlannak szánt vázlatot követniük. Főleg igaz ez, egy olyan műsorra, ahol már egy embernél több beszél.
Egy kis sorrend, egy vázlat azonban kiszámíthatóságot ad és arra bátorítja a hallgatókat, hogy gyorsabban “belecsússzanak” a tartalmadba, és hosszabb ideig elköteleződjenek.

Ezzel azért el lehet bíbelődni néhány órát, de annak ellenére, hogy egy struktúra létrehozása némi időt és gondolkodást igényel, végül az az előny, hogy világos terv és cél áll rendelkezésre időt takarít meg – és ezáltal lesz gördülékenyebb a felvételi folyamat. Ha ismered a podcasted határait, amelyeken belül dolgozol, és egyben a műsor célkitűzéseit, szabadon lehetsz kreatív, mivel nem fogsz aggódni, hogy mit fogsz mondani legközelebb, hogyan válthatsz a következő szegmensbe, stb.

A podcast legfontosabb elemei

A podcast epizódoknak három alapvető eleme van:

a bevezetés,
a fő tartalom
és a befejezés

(Nyújtsa a kezét, aki meglepődött. )
Ez egy alap, mégis fejben talán ennek az alapnak a lefektetése a legfontosabb. Ha pedig ez megszületett, akkor azt látjuk, hogy nagyon sok hely van itt a kreativitás számára. Hozzáadhatsz külön szegmenseket a fő tartalmi szakaszhoz, szétválaszthatod a műsor egyes részeit más szegmensekkel és/vagy hangeffektusokkal, és további kreatív elemeket adhatsz hozzá.

Az elején még talán több kihívást is jelent, hogy sok az ötlet, összegyűlt rengeteg kreatív elem és ezeket mind bele akarod szuszakolni a műsorodba. Később azonban megtanulod, hogyan lehet ezeket a szakaszokat egymásra építeni úgy, hogy együtt dolgozzanak, így az elejétől a végéig bevonják a hallgatót. Ehhez azonban kell sok elemzés, agyalás, beszélgetés a résztvevőkkel, a hallgatóiddal.

A struktúra alkalmazása a podcastedre több tényezőtől függ, ezért most nézzük át a leggyakoribb podcast struktúrákat, és azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a műsor menetét. Ehhez nagyon fontos, hogy tisztában legyél azzal, hogy a podcasted – vagy az adott epizódod – milyen stílusú.
Ha pedig még csak most tervezed a műsorod elindítását, akkor ez a rész segíthet annak eldöntésében is, hogy mi lenne neked a legjobb?

Figyelem!
Ezek természetesen csak lehetőségek. Tipikus, vagy mondhatni lehetséges utak, ahogy fel lehet építeni egy műsort. Nem “így kell” és még csak nem is “így érdemes”. Így is lehet. Kezeld így, tegyél hozzá, vagy vegyél el belőle kedved szerint.

Solo műsor

Ebben a műsortípusban egyedül vezeted a hallgatód a témád mélységeibe. Előnye, hogy a végletekig megtervezheted, a hátránya pedig, hogy a motivációt és ezáltal a munkakedvet kétszer több energia fenntartani, ha nem alakul úgy, ahogy szeretnénk.

Intro/ Bevezetés
Téma #1
Elválasztó
Téma #2
Elválasztó
Levelek és kommentek a hallgatóktól
Összefoglalás
Befejezés/Outro

Interjú műsor

A legnépszerűbb hazai formátum. Előnye, hogy könnyen tarthatod a struktúrát, miközben az előre eltervezett beszélegetéstől jócskán el lehet – és ha a beszédhelyzet kívánja el is kell – térni. Hátránya, hogy a te szereped a legkisebb ebben a műsor formátumban, így ha magadat szeretnéd megmutatni/kibontakoztatni, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás.

Intro/ Bevezetés
A magad és a vendéged bemutatása
Interjú
Összefoglalás
Befejezés/Outro

Kerekasztal műsor

Több vendég ül össze, akik között van egy ember, aki próbálja “kézben tartani” a podcastet. Előnye, hogy ha erős fókusza van ennek az embernek, akkor abba a kívánt irányba indul el, amit eredetileg terveztek, hátránya, hogy hihetetlen nagy koncentrácót és azonnali fejben szerkesztést igényel.

Intro/ Bevezetés
A szereplők bemutatása
A beszélgetés “lényegi” része
Q&A
Összefoglalás
Befejezés/Outro

A műsor egy, vagy több társműsorvezetővel

A tipikus, baráti társaságra alapuló podcast. Előnye, hogy csapatként nagyon könnyen összerakhattok egy több oldalról is alátámasztott forgatókönyvet. Hátránya, hogy ugyanilyen könnyen el is térhettek tőle és akkor borul minden.

Intro/ Bevezetés
A szereplők bemutatása (röviden, mert ugyanazok minden epizódban)
Téma #1
Elválasztó
Téma #2
Összefoglalás
Befejezés/Outro

Kb. így épülhetnek fel egyes formátumok.

A podcast hossza

Ez ugyan egy kis kitérő, de talán érdemes idecitálni ezt a részt is, mert ha még tervezésben vagy, akkor itt ez igazán fontos szakasz lehet Neked. Külön érdekes, hogy ennek az eldöntésében segíthet a scriptezés. Ha van egy komplett terved hogyan épülhet fel a műsorod/műsorotok, akkor már nagyjából tudod is, hogy milyen hosszú – lehet, ha felvétel közben is tartjátok magatokat a megbeszéltekhez.

Vegyük alapul a minták közül mondjuk a társműsorvezetőset és számoljunk!

Intro/ Bevezetés (2 perc)
A szereplők bemutatása (1 perc)
Téma #1 (15 perc)
Elválasztó (0,5 perc)
Téma #2 (15 perc)
Összefoglalás (2 perc)
Befejezés/Outro (1 perc)

Összesen: 36,5 perc.

És ezt nem stopperrel mérted, hanem durván mérve. Valahol 30 és 40 perc között vagy. Az interjú podcastek esetében a nyersanyag, a beszélgetés milyensége fogja megszabni, hogy miből dolgozol, de azt semmiféleképpen nem ajánlom, hogy az egyik interjúd 30 perces legyen, a másik pedig másfél órás. Az elején juss konszenzusra magaddal és ehhez mérd a többit is. Aztán nyiszoghat a vágóolló.
Ha pedig kihagyhatatlan minden, vagy legfeljebb csak néhány rész, akkor abban a csodás döntési helyzetben vagy, hogy eldöntheted Patreonra, a műsor közösségi média felületeire, vagy más kiegészítő felületekre pakolod-e fel a kimaradt részeket?

Sztorizz!

Végső soron az, ami megkülönbözteti a műsorodat a többitől, az egyedi tartalma. Azonban van még egy szuper fegyvered, ami ehhez a témakörhöz tartozik, ez pedig a történetmesélés. A storytelling. Minderről egy kb. ugyanilyen hosszúságú – ha nem nagyobb – bejegyzést lehetne írni, de most csak egy cseppet térjünk ki rá. A sokszor, mások által is megénekelt előnyein túl a történetmesélés alapjainak beépítése elősegíti az elbeszélési ív kialakítását a műsorban, így egy vonzó utazásra viszi hallgatóidat.

Ahhoz, hogy ezt megalkothassuk képzelj el egy alapvető ábrát, amellyel a storytelling struktúráját szokták jellemezni. Három állomás, balról jobbra haladva:

The Setup
The Delivery
The Application

Alkalmazd ezt az alapvető felállást a tartalmaidra, függetlenül a podcast műfajától vagy formátumától:

The Setup – A beállítás

A The Setup rész nem annyira a bevezetésnek, semmint a keretek felállításának felel meg. Itt ismered meg a történet szereplőit, itt tudod meg mi a helyszín, milyenek a körülmények. A cél az érdeklődés és feszültség felkeltése, és a közönség “beállítása” az epizód további részének meghallgatására. Kvázi kíváncsiságot tudsz kelteni vele. Ez a szakasz kritikus része a podcast epizódnak és a történetmesélés első szakaszának.

Példaként vegyük azt, hogy van egy zenével foglalkozó podcasted és meg szeretnéd osztani a 2010-es évek tíz legjobb dalát. (Könnyű példa, mert saját életemből merítkezik.)

Ahelyett, hogy egyből elindítanád a dalok listáját, szánj rá időt arra, hogy elmagyarázd, miért is állítottad össze ezt a listát. Mi az a kérdés/probléma, amelyre megoldást akartál találni?

Most, hogy ezzel egy kicsit felkeltetted az érdeklődést a témád iránt, adj egy rövid áttekintést arról, hogy mire számíthat az epizódban, és adj okot arra, hogy maradjon a végéig. Ha nem adsz célt a fülébe/kezébe, akkor azt könnyen leállíthatja a fogyasztó. Ezért tartsd a tudatában az epizód célját, így elkerülheted a hallgatók lemorzsolódását.

Mennyi ideig tartson a beállítás?
Ha a műsor körülbelül 30 perces, tölts nagyjából 2-3 percet a téma felvezetésével, de egyébként erre nincs kemény és egyszerű szabály. A fontos az, hogy a The Setup elég hosszú legyen ahhoz, hogy feszültséget és érdeklődést keltsen az epizód témája iránt anélkül, hogy a hallgató agyát húzná…feleslegesen.

The delivery – A szállítmány

Ez az a rész, ahol a lényegi részt “hozod” a korábban érdeklődő hallgatónak. Amennyire nagy a nyomás ezzel kapcsolatban, annyira könnyű a dolgod: csak tartsd meg, amit a The Setup-ban, a beállításban ígértél. Most, hogy előmelegítetted a wok-ot itt az ideje, hogy belerakd az üzenet “húsát”.

A cél itt az, hogy taníts, szórakoztass vagy inspirálj.

Az előző példánál maradva itt adhatod le a 2010-es évek dalainak listáját, és kiemelheted mondjuk, hogy milyen élethelyzetben segíthetnek ezek a dalok a közönségednek (kicsit mondvacsinált a példa, de úgyis tudom, hogy érted mit akarok mondani).

Ha azonban interjúkat készítesz egy vendéggel egy bármi új indulásakor, akkor itt merülhet fel, hogy elmélyítsd a beszélgetést, feltárva az akadályokat, a kudarcokat, hogy végül megtalálhassátok a megoldást.

Gondolkozz bátran szegmensekben!

Talán te is emlékszel a klasszikus regények folyamszerűen hömpölygő oldalaira, ahol se vége, se hossza nincs a fejezeteknek, aztán pont ezen tulajdonsága miatt nehéz figyelemmel követni. Ellenben a modern regények egyik jellemzője, hogy hihetetlenül tagolttá szerkesztik. Kis alfejezetekkel, csillagokkal és egyéb jelekkel elválasztott egységekkel rendelkezik, ezért könnyebb is szinte scannelni az adott szöveget. Na, valami ilyesmi van a podcasted esetében is – azzal a kiegészítéssel, hogy a ritmust nagyon jól el kell találni. Nagy előnye, hogy a törzsanyagot dinamikusabbá és szórakoztatóbbá teheted vele. A szegmensek a tartalom hosszú részeinek szétbontásával és kreatív produkciós elemek hozzáadásával segíthetnek megtartani a hallgató figyelmét. Ilyen lehet egy állandó kérdés beszúrása, ilyen lehet az alannyal ugyanaz a vers elmondatása, vagy ilyen lehet, ha bejátszod neki a kedvenc dalának rövid részletét és arról kell mesélnie.

The application – Az alkalmazás

A történetvezetés ezen pontján szintetizálod a hallottakat, segítesz a hallgatónak összefoglalni. Az igazán ködös részeknél, a tanulságokat is segíthetsz levonni.

A cél itt az, hogy a segíts a hallottak alkalmazásában.

Az az igazság, hogy egy átlagos hallgató könnyebben emlékszik egy műsor elejére, vagy végére, mint a közben elhangzó részekre.

Természetesen az epizód közepe kulcsfontosságú a podcast szempontjából, de ne felejtsd el a The Application hatását, miközben “becsomagolod” a műsorodat egy történetbe. Hagyj lehetőséget arra, hogy használhasd az epizód befejezésének előnyeit. Tölts el időt az epizód következtetéseinek levonásával, mintha ez lenne az egyetlen dolog, amelyre a közönsége emlékezni fog – mert könnyen lehet, hogy tényleg!

Még egy 15 perces epizódot is sok lehet feldolgozni, ezért kell elvégezned ezt a kemény munkát helyette, és segíteni könnyebben megemészteni az imént hallottakat.

Adok egy pro tippet:
Próbáld három kategóriába sorolni a közönségét: A, B és C csoport. Gondold át, hogy hogyan vonatkozik az epizód üzenete az egyes csoportokra? Testre szabhatod a tartalmat úgy, hogy külön-külön mindenki számára érvényes legyen. Aztán ne feledd el, hogy az összefoglalás után érdemes valamilyen cselekvésre ösztönözni őket. Na, de erről egy kicsit később.

A narratív flow

Ez már nem a része, hanem sokkal inkább a habarcsa a három szekciónak.Vegyük például az elejét!
Bármely sztoriban a kezdés ragadja meg a figyelmet. Mégis nagyon sokan hajlamosak vagyunk kisebb csevegéssel kezdeni az epizódot, pedig a figyelmet legjobban megragadó podcastek azok, amelyek rögtön az elején megmutatják az epizód témáját. (Ebben egyébként én is rendszeresen hibát követek el a Magnóban, vagy bármely más műsorban, de pontosan ez az, amivel lehet mit kezdeni.) Ezért népszerűek a kiragadott részletek. Tudod ez a rész, amikor a későbbi beszélgetés egészéből kiragadsz 10-20 másodperceket és beilleszted az epizód elejére.

Ha nem ezt választod, akkor sem boszorkányság, amit kell tenned:

Ragadd meg az előnyöket, hogy a hallgató mit kaphat a részed/a műsorod által. Gondolj arra, hogy mit vihet haza belőle?
Remek megközelítés, ha a hallgatód szemszögébe helyezed magad és leírod, hogy ez az epizód hogyan segíthetne neked – mármint neki.
Ha ezt egy történetbe tudod szabni, ami valós és idevág, akkor még jobban megragadhatod a figyelmét.

És a további részekkel (fő rész, befejezés, összegzés) legyen természetes a flowja ezeknek a szegmenseknek. A legnehezebb ezt leírni, de talán úgy oké lehet, ha azt mondom ez az, ami ha megvan, akkor hömpölyög a műsor.

Ne vedd a végét magától értetődőnek!
A flow kialakul nem kialakítják. A rutin fogja megnyitni ezt a zsilipet, addig azonban a türelem és a lelkesedés duzzasztja.

A Showcast-tel azon dolgozunk - és hál’Istennek az eddigi partnereink is nyitnak efelé - hogy ne egy podcast hallgatottsága határozza meg a képességeit. Fontos kiindulási pont, de nem a több százezres mutatók a jók. Mi azt valljuk, hogy egységben az erő, azaz a sok műsor együtt, olyan összeadott erővel rendelkezik, amely hatásosabb és célzottabb bárminél. Ehhez csak ismernünk kell a műsorokat és kapcsolatban kell lennünk egymással. Erre az egyik legjobb terep a Magyar Podcasterek Facebook-csoport, vagy a levelezőlistánk, amely 2021 januárjában kiegészült tartalommal indul. Köss be mindkettőre!

Sokkal könnyebb lesz felkészülni, vágni és nagyobb kapcsolódásod lesz a hallgatóiddal, ha tényleg élvezetből csinálod! ITT olvashatsz eredeti nyelven erről.

Hogyan alkossunk láthatatlan scriptet?

Az első kérdés biztos az, hogy kell-e írni egyáltalán scriptet?
Szerintem igen.
Hacsak nem évezredek óta színpadon beszélő ember vagy, akkor kell/érdemes.

Pontosítok!
Amikor azt mondom, hogy script, akkor az egyszerre tartalmaz bulletpointokat és/vagy szórol-szóra megírt scripteket. Az én fejemben így áll össze egy teljes terv. Valahogy fele-fel arányban.

Ismétlés gyanánt nézzük milyen előnyei vannak:

Segít megalkotni a podcast struktúráját biztosítva, hogy minden fontos pontot érints(etek).
Segít, hogy a tartalom “áramoljon”, ne csak csordogáljon.
Egy szuper, összeszedett műsorvezető képének kialakításában támogat.
Megadja az ütemtervet a magabiztos teljesítéshez.
Csökkenti a gyártási időt.

Az utóbbi pedig számomra a legfontosabb érv.

Mitől láthatatlan egy podcast script?

Hiába sok időt raksz bele, egy script akkor jó, ha egyébként a téged hallgató nem tud a létezéséről. Ez nem olyasmi, amit lobogtatnod kell, hogy ott van előtted, bár azt nem árt megpendíteni, hogy készültél az adásra… Már, ha tényleg így volt.

A láthatatlan script által olyan természetesen jön minden szó, hogy a hallgató azt hiszi ez mind az elmédből potyog ki. Ezt persze könnyebb most leírni, mint leírni magát a forgatókönyvet. Pláne úgy, hogy egyből “halld” is a fejedben, amikor a papírra kerül.

A legjobb műsorok természetesek és természetesen beszélgetősek. Személyességgel és melegséggel tölt el, ha hallod a műsorvezetőt, mert kedves, barátságos hangon, direkt neked beszél.
Ahhoz, hogy ezt megvalósíthasd, figyeld meg magad, ahogy beszélsz a hétköznapokban és vesd össze azzal ahogy írsz – ne a kormányhivatalban körmölt kérvényekre gondolj, hanem mondjuk egy publikus kommentben írtakra. Figyeld meg a környezeted és jegyzetelj – nehogy szóról szóra, mert az GDPR gyanús esett, de érzésekről, benyomásokról, szófordulatokról már simán készíthetsz feljegyzéseket.

Adok néhány tippet a megalkotásához:

Térképezd fel és bontsd elemeire, amennyire csak lehet a műsorodat. Mik lehetnek benne?
Rakj bele konkrét szófordulatokat, kifejezéseket, idézeteket, amelyeket az adott ponton behozhatsz.
Építsd fel szinte mániákusan a beköszönést. Kb. 60 másodperced van megnyerni a hallgatót mielőtt elkapcsol.
A vendégedről/vendégetekről ne életrajzot rakj be, hanem emelj ki néhány momentumot az életéból, ami az epizód témáját támasztja alá.
A cselekvésre ösztönzést ki ne hagyd se az elejéból, se a végéból.
És mindez legyen lineáris, azaz az egyik rész kapcsolódjon a másikhoz.
Használj rövidítéseket, ha beszéd közben is használsz.
Legyél egyszerű: ne érezd, hogy formálisnak kell lenned.
Hagyd a zsargont: Tegyük fel, hogy a hallgató ismeri a témát, de ne merülj olyan mélyre, hogy szószedetre legyen szüksége a gondolatmenet követéséhez.
A lehető legrövidebben írd le a mondatot – ragaszkodva egy gondolathoz. Igaz, hogy az emberek nem mindig teljes mondatokban beszélnek, de a felvételnél a gondolkodási folyamatod, eszmefuttatásod érthetőbb lesz, ha scripted mondatai tiszták és teljesek. Mivel a papíron is lezártad őket ez a beszédhelyzetben is lezárásra késztet.

Olvass, less, kukucskálj!

Érdemes úgy állni ehhez, mint a szexualitáshoz. Ez is egy spektrum: a szóról-szóra helyzettől a teljesen freestyle kategóriáig terjedhet. Láttam már ilyet is, olyat is, de az biztos, hogy akkor működött a legjobban, ha megtalálta a műsorvezető(k) a legkényelmesebbet.
Mutatok néhányat, amit kipróbálhatsz és ezekkel rájöhetsz melyik a tiéd. Akár személyre is szabhatod őket.

“Szóról-szóra” podcast script

Felolvashatod, de nem muszáj. Ez akkor jó neked, ha kevésbé vagy magabiztos a szereplés terén, vagy szeretnél mindent kézben tartani. A hátránya, hogy nagyon monotonná is válhat, bármennyire is szeretnéd színesíteni. Pont ezért nehezebb belerakni a csillogást és a személyességet. Elmondani valamit úgy, hogy az “élőszerű” legyen az ugyanannyira képesség, mint úgy írni, mintha beszélnél. Tehát tanulható.
…ja és az utóbbival segítheted az előbbit. Tehát, ha ez a neked tetsző/kényelmes út, akkor előbb gyakorold az írást addig, amíg olvasva szinte ráismernél a beszédedre.

Valami olyasminek érdemes megvalósulnia, hogy amikor visszaolvasod a scripted, akkor hallgatható legyen a fejedben.

Részletes podcast epizód terv

Ez a verzió sokkal inkább terv, mint egy forgatókönyv. Egy nagyon részletes folyamatábra, ahol pontról-pontra leírhatod, hogy mi után mi jön majd, de a konkrét szófordulatok helyett csak koncentrálj arra, hogy a poénok/tények benne legyenek, amit az adott pontnál szeretnél elmondani.

Rugalmas, durván őrölt podcast script

Ez inkább egy skicc, mint egy terv. Főbb pontokat írsz fel, amelyek inkább szakaszjelzők semmint részletesen megírt tervek. Kezeld inkább csak emlékeztetőként.. Sokkal aktívabb beszédhelyzetbe hoz, a monotonitásnak kevesebb esélyt ad. Ellenben simán kihagyhatsz dolgokat. Mivel ezzel a verzióval sokszor elvesztheted a fonalat sok megállást, gondolatok újrakezdését hozhatja magával. Emiatt és azért, mert kevésbé szervezett nagyon sok idő elveszhet, ha ezt a verziót használod.

Fontos megjegyezni, hogy egyik sem cél. Semmivel sincs előrébb az az alkotó, aki fejből mond egy podcastet, vagy teljesen meztelenül, segédanyag nélkül beszélget. És a másik végletben sem. Azonban érdemes próbálgatni, mert az is lehet, hogy egyik sokkal jobban fekszik neked, mint a másik.

Azt is tudom ajánlani, hogy fedezd fel magad egyikben, vagy másikban és fejleszd ezeket a képességeidet.
Hogyan?
Ha eddig beszélgetős podcastben voltál, ahol a beszélgetés flowja vitte a műsort, akkor próbáld ki, hogy írsz egy egyperces szegmenst a műsorba, amelyet megpróbálsz felolvasni. Legyen ez egy új rovat. Ezt addig gyakorold, amíg természetessé nem tudod tenni a felolvasásod. Én speciel jelenleg 87%-ban olvasok, de nagyon hiányzik ezáltal az élő adás varázsa. Feltett szándékom ezen változtatni.

Még jobban kifejtve ITT találod ezt a témát.

5 konkrét minta a scriptedhez

Érdekes – és talán egy kicsit átverős is – a végre behoznom ezt a gondolatot, de így teljes a történet:

a forgatókönyv készítés elfojthatja a kreatívfolyamatot.

Ha nem vigyázol – én is ebbe a hibába kezdek esni a saját öröm-műsorommal – maga a forgatókönyv írás kiölheti a spontaneitást, és az ezzel járó kreatív beszédhelyzeteket a műsorodból. Mégis hol lehet ebben az igazság?
Talán ott, hogy félúton láthatjuk, hogy a kreativitásnak struktúrára van szüksége a boldoguláshoz, vagy talán ott, hogy a legnépszerűbb podcastok az előkészítés és a minőségi szkriptek miatt olyan sikeresek.

Gondolj a scriptre úgy, mint a podcast vázlatára, a részed teljesen testreszabható csontvázára, amely szorossá, áttekinthetővé és a sikeressé teszi a műsorod.
A végére pedig nézzünk néhány példát a Buzzsprout alapkoncepciót linkelve:

Zárszó

A podcast scriptek és vázlatok részei a sikeres podcast létrehozásának. A legjobb, legszorosabb, legmegkapóbb műsorok általában nem a semmiből jönnek; az alkotók kemény munkát végeztek a felkészülés során, így a hasznos részek zökkenőmentesen hömpölyögnek a részekben.

Használd nyugodtan ezeket a javaslatokat az epizódod elkészítéséhez. Ne aggódj, az ha még katyvasz a történet, csak indulj neki bátran, mert hidd el csak javulhat a műsorod egy forgatókönyvtől. A fentiekben tárgyaltak természetesen csak kiindulási pontok: miután megismerted az alapokat, elkezdhetsz eltérni a “szabályoktól”, és létrehozhatsz egy olyan show-struktúrát, amely megfelel a saját egyedi stílusodnak. Mert végül erről szól ez az egész: az alkotás élvezetéről.

Gyere beszélgessünk erről a Magyar Podcasterek csoportban!
Ha pedig segíthetünk a műsorodban, akkor írj ránk bátran és megnézzük, hogy hol tudjuk még jobbá tenni a podcastedet!